Richard Wagner anyagi körülményei mindig zavarosak voltak, sokszor kétségbeejtő körülmények között élt, vagy egyenesen menekülnie kellett adósságai elől. Legelőször 1859-ben látogatott Velencébe és bár élményei közé tartozott az őt zaklató osztrák csendőrséggel való találkozás is, mégis olyannyira megszerette Itáliát, hogy még többször visszatért, sőt ott is halt meg a Vandramini palotában 1883 február 13-án. Visszatérő látogatásai során leginkább a San Marco kávézóiban állt meg és vagy a Liszt családdal vagy egyedül teát, kávét és időnként whiskyt ivott jellegzetes olasz édességekkel körítve. | |
A hosszú szicíliai tartózkodások örök édes kísérője a tea és a mandula volt. Wagner, mint egy kisgyerek, úgy szerette a mandulát, a marcipánt és a mandulás édességeket. A marcipánnal ízesített fekete teát pörkölt mandulára töltötte, majd a tea elfogyasztása után a puha, édes mandulát is elszopogatta. Mindezt az írott történelmi forrásokon kívül Maria L.-től tudjuk, aki a ramaccai kasély gondnokának unokája és bár idős asszony, ma is él. Wagner az angol barátoktól kapott darjeelingi teát vegyítette saját ízlésére a marcipánnal és mandulával, de a recept oly sikeres lett, hogy a ház saját különlegességének számított.
|
|
1880-ban egészségügyi okokból Palermóba utazott, ahol az angol Ingam-Whitaker család vendége volt, akiknél elmaradhatatlan volt a palota kertjében felszolgált délutáni tea. A palota ma Palermo egyik legdrágább szállodája, a Grand Hotel et des Palmes nevet viseli és ma is látható benne eredeti berendezéssel Wagner szobája. Itt fejezte be 1882 január 13-án 125 éve a Parsifalt, utolsó operáját, amit a mai fiatalok önkéntelenül és tudatlanul a Csillagok Háborúja és a Gyűrűk ura zenei plágiumában élnek át. 1881 novemberétől 1882 januárjáig megint Szicíliában csavarog. Ramaccában, egy ősi arab városkában, mostohalánya (Cosima Liszt és Guido Hans leánya) Blandine von Bulow vendégeként, aki ide ment férjhez az extravagáns gróf Biagio Gravina-hoz. Ramacca már az egyik legszegényebb vidék, a földművesek Szicíliája, ősi, a puntól, a szikulon át az arabig egymást váltó kultúrák Szicíliája. Wagner szobája az Etnára nézett és itt hallgatta a hazatérő aratók ritmusos, ballagó énekét, erről mintázta "az aratók himnusza" c. betétet, mire Nietszche dühödt kritikában támadta az immár ősz mestert az opera lejáratásával, a művészet metafizikai átalakításával vádolva és Isten hasbeszélőjeként emlegetve őt. |
|
|
|
Receptünk a tea mellé: A mandula félholdja Elkészítés: |
|